Mi a részvény?

A részvény a részvénytársaságok alapításakor, vagy alaptőkéjük felemelésekor kibocsátott értékpapír, amely a vállalat tőkéjének meghatározott – a névértékének megfelelő – hányadát testesíti meg. A kibocsátott részvények névértékének összege a vállalat alaptőkéjével egyezik meg.

A részvény az egyik legkockázatosabb pénzügyi befektetési lehetőség, mégis egyre többen használják az elérhető magas profit reményében. Részvényeket hosszabb, vagy rövidebb távra egyaránt érdemes vásárolni. Az időtáv hossza az általunk alkalmazott befektetési stratégiától és kockázattűrő képességünktől függ.

Egy részvény vásárlásával egy cég tulajdonrészének egy kis részét szerezzük meg. Ez által jogosulttá válunk a cég profitjának ránk eső részére, illetve beleszólhatunk a cég irányításába a közgyűléseken, természetesen csak a részesedésünknek megfelelő mértékben.

Részvény vétel

A részvényeket három okból lehet vásárolni: az első, ha többségi, vagy legalábbis jelentős tulajdoni hányadot kíván valaki egy cégben megszerezni. Ez kisbefektetőkre nem jellemző.

Leginkább a másik két ok az ami miatt a kisbefektetők részvényeket vásárolnak az egyik, a várhatóan magas árfolyam-növekedés haszna, illetve az osztalékfizetés végett.

Részvénytársaságok

A bárki által vásárolható, tőzsdén, vagy a tőzsdén kívüli, úgynevezett OTC piacon (over the counter) hozzáférhető részvények kibocsátói az Nyrt-k. A zártkörű, a szabadpiacon nem hozzáférhető (nem vásárolható) részvényekkel rendelkező részvénytársaságokat jelölik Zrt. rövidítéssel.

Részvény fajták

Megkülönböztetünk törzsrészvényeket, elsőbbségi részvényeket, dolgozói és egyéb részvényeket.
A piacon általában a törzsrészvényekkel találkozunk. Az elsőbbségi részvény jelenthet elsőbbséget az osztalékfizetésnél (akkor is kap osztalékot, amikor az átlagrészvényes nem), esetleg a részvény értéke alapján indokolt szavazati jognál több szavazatot biztosít, vagy egyéb előnyöket ad a birtokosának. A dolgozói részvényeket csak tőkeemeléskor lehet kibocsátani, maximum 15% értékben. Ezek nem piacképes papírok, mert meghatározott, ki birtokolhatja őket (dolgozók, dolgozók örökösei).

Részvényeket vehetünk közvetlenül, egy szolgáltatón keresztül, esetleg részvényekbe fektető befektetési alapon keresztül is. Itt is fontos, hogy kalkuláljunk a költségekkel, melyek szolgáltatóktól függenek és igen nagy eltérések is lehetnek köztük.
Szintén fontos tisztában lenni azzal, hogy a brókerek fizetése az adás-vételi jutalékokból származik, tehát az ő érdekük a minél gyakoribb adás-vétel (kereskedés). Ezért nem biztos, hogy minden esetben megegyezik a mi elképzelésünk a brókeréval, ráadásul a költségeket mi viseljük akár nyereséget, akár veszteséget termel majd a tranzakció.

Részvény vásárlás célja

A részvény vásárlás célja a legtöbb esetben nem a tulajdonszerzésre, hanem a részvények árfolyam növekedéséből származó magas hozam elérésére irányul.

Részvény árfolyam

A részvény árfolyam egy adott cég piaci értékét határozza meg, amely előre nehezen kiszámítható, hiszen igen sok tényező befolyásolhatja. Megfelelő piaci és fundamentális elemzések felhasználásával lehet következtetni milyen irányba fog elmozdulni a részvény árfolyama. Azonban a múltban bekövetkezett változások sosem garantálják az ugyanolyan irányú elmozdulást. Ebből adódik a részvény kereskedés egyik kockázata.

Részvény kibocsátás

A vállalkozások sokféle szempont alapján dönthetnek a részvény kibocsátásról, de általában az elsődleges cél az idegen tőke bevonása a vállalkozásba. Egy vállalkozás részvény kibocsátással, a cég tulajdonjogának egy részét adja el részvényeseknek, akik így szereznek tulajdoni hányadot egy adott cégben.

Részvény kibocsátásra két esetben kerülhet sor: társaság alapításakor, illetve alaptőke-emelésekor. Mindkét esetben a részvény kibocsátás lehet nyilvános, vagy zárt körben lezajlódó.

Zártkörű alapításnál az alapítók a ZRt. összes kibocsátott részvényét átveszik. Erről, valamint az ZRt. szervezetéről és működéséről az alapító okirat rendelkezik.

Nyilvánosan működő NYRt-k nyilvános eljárással, részvényjegyzés útján alapíthatók. A jegyzés a jegyzési ív aláírásával történik. A részvényjegyző köteles a jegyzett összeg bizonyos hányadát befizetni (a többit egy éven belül). Ha több részvényt jegyeztek le, mint amennyit az NYRt. kibocsátani tervez, az alapítók döntenek a túljegyzés elfogadásáról, vagy elutasításáról. Ha az elutasítás mellett döntenek akkor, a visszautasított jegyzésekre teljesített befizetéseket vissza kell fizetni.

A nyilvános alapítás meghiúsul, ha az alapító tervezetben meghatározott jegyzési minimumnak megfelelő számú részvényt a zárónapig nem jegyezték le. Ebben az esetben a jegyzési befizetések szintén visszafizetendők.

Ha a részvényjegyzés eredményes volt, az alapítók alakuló közgyűlést kötelesek összehívni. Ez megállapítja az alapszabályt, s kialakítja az Rt. szervezetét.

Ki a részvényes?

A részvény tulajdonosa a részvényes, aki az értékpapír megvásárlásával pénzét véglegesen a vállalkozás rendelkezésére bocsátja.